
ha menni akar , hagyd!
Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.
Vallomás
Benned megtaláltam mindent,amit egy ember szerethet
Érzések miket a lelkem soha el nem felejthet.
Pillanatok amikért tudom érdemes volt élni, a mosoly az arcodon hagyta szívemet remélni…
de félek, mert tudom,hogy nélküled nehéz lenne,
elveszne minden örömöm,és már semmi sem menne
de tudom nem számít mennyi titkunkat rejtjük el,
hiszem a boldog pillanatokat,soha nem felejtjük el!
Ha holnap rád nevetek , visszanevetsz rám?
ugyanúgy érez szíved mint rég?
A mosolyod nekem akkor is mindennél többet ér……
Ha a boldogságunk elszáll,és a magány utolér
az érintésed számomra mindennél többet ér….
A távolság mikor máshol jársz,,mikor a szíved legmélyén valaki másra vágysz,
a messzeség hoz néha közelebb téged hozzám..
hogy halljam a hangod és érezzem az érintésed,
de ha nem kellek már és a messzeségbe veszel
az álmaimban te mindig mellettem leszel..
Eljöttél hozzám mint egy herceg,egy csodálatos látomás
talán neked csak egy a sok közül , de nekem nem kell más..
nekem a te mosolyod kell reggel,ha ébredek
és a te hangod ha az életben eltévedek…..
az ölelésed, a nevetésed, a csókod és a vágyaid,a bánatod, a fájdalmad , a titkaid, és az álmaid…
nélküled itt már semmiben sincs értelem,szükségem van rád, hogy érezzem én is létezem..
két kezemben a két kezed,de lehet másra vársz
talán egy reggel arra ébredek,hogy te már messze jársz..
közel hozzád mégis távol tőled, de mindig melletted,
a szerelem akkor is kitart ha a harcot elveszted….!
Egy rejtvényt adott az élet,és most is azt fejtem,
Amíg a jövőbe nézek, a múltat elfelejtem…
Ha nincsen akarat,az értelem is kevés,ha nincs kitartás semmit nem ér az egész..
és elveszik a vágyad is,mindegy h te mit remélsz…
én maradok aki voltam,aki mindig igazat mondtam…
de csak sötétet látok most,te mint a fény hol vagy?
Az élet túl rövid ahhoz hogy többet szeressek,hogy állandóan egy másikat keressek…
hogy számomra más is többet jelentsen,és a szívem minden érzést elfelejtsen…
hogy reggelente más szemébe nézzek,aki iránt lehet semmit sem érzek..
Aki ugyanúgy másra vágyik legbelül,én is egy leszek számára a sok közül..
lassan hajnalodik és a távolban várlak és érzem felemésztenek a vágyak..
hiszen mást mond az szív és mást mond az ész,te rám találsz úgyis, bár merre mész…
de bár az egész nem vezet semerre,én feléd indultam el , de te vajon merre?
vajon összeér-e valahol az út,és a szíved a szívemhez visszajut?
Néha távol van minden, mint a csillagok,Amikor nem vagy itt és egyedül vagyok
Amikor nem nevetsz, amikor mást szeretsz,amikor boldogabb vagy ha másokkal lehetsz..
mert tévedek , mikor megbántalak, mert nem értelek…
mikor nem hiszek neked és csalódnod kell,mikor a szíved több terhet nem bír el..
Kérlek bocsáss meg tudom túl sokat kérek,és a szavaim lassan már semmit nem érnek,
de az életünk semmit sem garantál..
és ha úgy érzed majd h egyedül maradtál,akkor gondolj csak rám,én ott leszek
hiszen én érted bármit bármikor megteszek…
csak lennél közelebb,hogy foghassam a két kezed,hogy boldogabbá tehessem az életed..
én vagyok saját magam legnagyobb ellensége,
mert a hibáimat elnyomja a szívem büszkesége…..
Hiányzol!
Amikor egyedül vagyok , senki sincs velem,
unalmas lett minden ,amit eddig szerettem.
Veled csak az érdekel , hogy merre-hol lehetsz.
Tudod nagyon hiányzol, ma is vártalak,
A szívembe már réges rég bezártalak.
Csak téged akarlak,
csak téged imádlak.
Refr.: Amikor éjjel fáj a magány,
gyere ölelj, bújj hozzám.
Hogyha érzed nincs tovább,
kell hogy mosolyod vigyázzon rám.(:
Értsd meg szükségem van rád,
ölelj át!
Soha nem találnék mást,
akinél megnyugodhatnék,
akitől annyit kaphatnék,
amit adtál nekem rég…..
Szemed mindig mosolygott,
kezünk összefonódott….
Vajon hol rontottuk el,
mikor távolodtunk el?
még észre sem vettük,
és már megint egymást öleltük……
Refr.: Amikor éjjel fáj a magány,
gyere ölelj, bújj hozzám.
Hogyha érzed nincs tovább,
kell hogy mosolyod vigyázzon rám.(:
Értsd meg szükségem van rád,
gyere és ölelj át!
Ne játssz a szívemmel! nem tudom mit érzek, nem tudom hogy hol vagyok éppen de fáj nagyon a szívem mert elhagytál baby miért tetted? nem látod? hisz sír a szívem. minden percben rád gondolok, várom azt hogy újra lássalak, nézem a képedet , emlékek törnek fel bennem. elmentél, elhagytál , tán már mással jársz. szeretsz még? vagy ha nem, ne játssz a szívemmel! ne törd össze mégegyszer! úgy érzem meghalt minden, lélegezni sem tudok nélküled. az illatod még érzem , közelséged megragad engem. hol vagy,merre jársz? vajon gondolsz néha rám? szívemben ott vagy még , örökké bennem élsz…….